Magunkról

A Tokaji Borvidék Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál terül el. A borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet nagyjából hatezer hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában.

 

A Tokaji Borvidék terroirja, mikroklímája világviszonylatban is egyedülálló. A kontinentális klíma hosszú meleg ősszel, a remek adottságú délies lejtők, az ásványi anyagokban gazdag vulkanikus (riolit, andezit) alapkőzet, a Bodrog és Tisza folyók közelsége és párája, a jól aszúsodó szőlőfajták egymásra találása az alapja annak, hogy itt világviszonylatban is különleges, egyedi, csúcsminőségű borok készüljenek.


Tokaj a világ első zárt borvidéke. A borvidék első aranykora a 17-19. századra tehető. Bár az első Botrytis Cinerea által előidézett nemes rothadásnak köszönhető aszú borokat már a 16. században készíthették, elsőként az 1630-as években Szepsi Laczkó Máté írta le a mai aszúkészítési eljárás alapjait. A Napkirályként ismert XIV. Lajos francia király a tokaji aszút a „Királyok bora, borok királyá”-nak nevezte, és többek között Goethe és Schubert kedvenc itala is volt. A 19-20. század során a borvidék számos krízisen esett át: a termőterület nagy része áldozatul esett a filoxéra járványnak, később a korábbi kereskedelmi útvonalak vesztek el a Trianoni szerződés hatására, a kommunista rezsim pedig a minőségi szőlőtermelést és borkészítést lehetetlenítette el. Ezek a tényezők Tokaj dicsőséges imázsának és világhírének elvesztéséhez vezettek. A rendszerváltás után a hagyományos ősi pincészetek feltámadásával, a magyar és külföldi prémium bortermelők megjelenésével és fejlesztéseikkel megkezdődött Tokaj reneszánsza. 2002-ben a borvidék az UNESCO Világörökség része lett.

 

Tokaj-Hegyalja történelméről részletesen itt olvashat.

 

 

Törvényi szabályozás értelmében Tokaji borként kizárólag hat fehér szőlőfajtából készült bort lehet forgalomba hozni: a legjobban aszúsodó, erőteljes savú, Tokaj-Hegyalja 60%-án termesztett hagyományos fajta, a furmint; az elegáns, lágyabb savú, a borvidék 30%-án termesztett hárslevelű, a dél-francia eredetű, illatos, a borvidék 5%-án megtalálható sárgamuskotály, valamint a főként aszúkészítéshez felhasznált, a fennmaradó 5% területen termesztett zéta, kövérszőlő és kabar.


Tokaji bor tehát kizárólag fehérbor lehet, ugyanakkor borstílusok tekintetében rendkívül széles és izgalmas a választék. A könnyed, reduktív fajta és cuvée boroktól kezdve a testes, érlelt dűlőszelekciókig, valamint a száraz boroktól kezdve a legédesebb aszú borokig és eszenciáig mindent megtalál itt a borszerető ember. A borvidékre érkezőket a természet ritka szépségei, vendégszerető emberei és kiváló borai várják egész évben.

 

 

Erdőbénye egyike Tokaj-Hegyalja legrégebbi településeinek, valaha a tokaji bor előállításának egyik legnagyobb központja volt. Erdőbényén került elő a miocén kori ősszőlő, a Vitis Tokaiensis levelének lenyomata. Ez a lelet is igazolja, hogy Erdőbényén a szőlő őshonos növény. A község határában található etruszk sírokból előkerült cserépedények arra engednek következtetni, hogy a római uralom alatt is készítettek bort ezen a területen. A tokaji borvidék mértani középpontjában fekvő község egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon, első írásos említése 1404-ből származik.


A település egykor híres volt kádárairól, akik elsősorban Tokaj-Hegyalja borászait és kereskedőit látták el mesteri hordóikkal - és Bénye ma ismét a kádárok és fafaragók hagyományainak egyik legjelesebb őrzője. Kevesen tudják, hogy az első aszúbor elkészítése is Erdőbényéhez köthető, Szepsi Laczkó Máté református lelkész nevéhez. A hagyomány szerint ő készítette el az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére, 1631-ben. Valójában az aszú készítés eredete már korábbi időkre nyúlik vissza a borvidéken.

 

 

A szépséges Magita legendája szintén Erdőbényéhez kötődik. Az elbeszélések szerint a török uralom idején jól ismert menedékhely volt egy erdőbényei földesúr csinos lányának, Magitának a háza. A lány életét kockáztatva bújtatta a magyarokat. Két török nagyvezér, Don és Onok beleszeretett a szépséges Magitába, a lány ezt kihasználva, egy csellel pincébe zárta őket. A feldühödött török csapatok felégették a falut, elkergették a magyarokat, Magitát pedig élve eltemették. A lány szépsége azonban más törököt is rabul ejtett. Az öreg Suta török vezér furfangos módon egy pince fölé ásta Magita sírját, így a lány könnyen lejutott a pincébe, vagyis megmenekült. Időközben nagy haraggal visszatért a két török vezér, akik a kiszabadult lány nyomába eredtek. Magita a menekülés során belefulladt a falu határában található tóba, ahová azonban az őt üldöző két török nagyvezér is odaveszett. A szomorú hír hallatán az elkeseredett törökök örökre elhagyták Erdőbényét, így szabadult meg a falu az idegen uralom alól.


A kellemes környezet, a jó levegő önmagában is elegendő ahhoz, hogy Erdőbénye a kirándulni vágyók kedvelt célállomása legyen. A községnél indul a piros turistajelzésű út, és számtalan műemlék, történelmi emlék is található itt, mint

 

  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Szirmay-kastély
  • Budaházy-Fekete-kúria
  • Kolera-oszlop
  • Mulató-hegy
  • Szepsi Laczkó Máté szobor
  • Szepsi Laczkó Máté emlékház


Az erdőbényei látnivalókkal kapcsolatos részletes infiormációkért keresse fel a Erdőbénye weboldalát!


Ha szeretne ellátogatni Erdőbényére, számtalan szálláshely, étterem várja és sok színes program teheti még élvezetesebbé az itt töltött idejét! 


Béres Szőlőbirtok
és Pincészet

Hírlevél


Leiratkozás Feliratkozás

Kosár 0

A még kellemesebb felhasználói élmény érdekében, weboldalunkon mi is cookie-kat használunk. A cookie-k használatáról további információt Adatvédelmi tájékoztatónkban olvashat. Elfogadom